Internetes tartalomszolgáltatási-, és etikai kódex (2001.)

1. Preambulum
 
 A magyarországi vezető internetes Tartalomszolgáltatók  (továbbiakban: Tartalomszolgáltatók ) annak érdekében, hogy
 
-  az internetes tartalomszolgáltatás szabályai, eljárásai, szokásai meghatározásra kerüljenek, és a szolgáltatók, a felhasználók és a szélesebb közvélemény előtt ismertek legyenek;
- az internetes tartalomszolgáltatás a szakmai szervezetek, a piaci résztvevők által szabályozott keretek között történjen;
- az internetes tartalomszolgáltatás illeszkedjen más, a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó területek (a reklámozás, a sajtó, valamint az információszolgáltatás más részterületei) jogszabályi hátteréhez és kialakult önszabályozási rendszeréhez;
- a tartalomszolgáltatás jelen szabályrendszerét elfogadók és alkalmazók számára egyazon szabályok érvényesüljenek;
- a tartalomszolgáltatás fogyasztói, illetve valamennyi azzal kapcsolatba kerülő vagy arról véleményt alkotó számára e szabályok ismertek és számonkérhetőek legyenek;
- a tartalomszolgáltatás elfogadott szabályainak megsértése az önszabályozás keretei között szankcionálásra kerüljön;
- a Tartalomszolgáltatók  választott szakmai szervezete képviselje a Tartalomszolgáltatókat más szakmai szervezetekkel, az állam különböző szerveivel és intézményeivel folytatott egyeztetésekben;
- a változó piaci körülményekre, a módosuló jogszabályi háttérre, a  magyarországi környezetet befolyásoló nemzetközi folyamatokra, az állami szerepvállalás kialakítására a Tartalomszolgáltatók  érvényes, egyeztetett és szakmailag megalapozott befolyást gyakorolhassanak,
 
megalakítják a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, mely kidolgozta, megvitatta és elfogadta az Egyesület Alapszabályát, a Tartalomszolgáltatás Kódexét, a Tartalomszolgáltatás Etikai Kódexét, valamint különböző ajánlásokat fogalmaz meg tagjai és az azt elfogadó szervezetek számára a tartalomszolgáltatás részszabályairól és azoknak az interneten való megjelenítéséről.
 
 
2. A Kódex hatálya

Jelen Kódex rendelkezéseit kell alkalmazni a Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi, a tagokkal kapcsolatosan, illetőleg a tartalomszolgáltatás kapcsán felmerülő eseti vagy elvi döntést igénylő eljárások során.
 
 
3. Fogalom-meghatározások és alapvető szabályok
 
Mind a Kódex egyes rendelkezéseinek, mind a konkrét fogalmaknak a meghatározása során az értelmezés alapelveiként a jogszerűség, a szólásszabadság és a transzparencia alkalmazandó.
 
3.1.  Internetes Tartalomszolgáltatónak tekintünk minden olyan jogi vagy természetes személyt, illetve ezek bármilyen csoportját, amely/aki az internetfelhasználók összessége vagy egy csoportja által elérhető módon, bármilyen (textuális, numerikus, képi, hangos, multimediális) információt tesz közzé időben korlátozott vagy korlátlan módon úgy, hogy a tartalomhoz hozzáférők által e jogi vagy természetes személy egyértelműen, a tartalomhoz való hozzáférés során azonosítható. Az internetes tartalomszolgáltatás fogalmába beleértjük a különböző hálózatokon elérhető WWW-, mobil, széles sávú, e-mailes információkat, mely technológiák ugyanakkor nem kizárólagosan alkotják a fogalom tartalmát.
 A transzparencia elve megköveteli, hogy adott tartalom szolgáltatója a felhasználók számára a lehető legkönnyebben azonosítható legyen: a WWW-n az URL-nek, más technológiák esetében a hasonló azonosítóknak egyértelműen utalni kell arra, hogy a felhasználó milyen szolgáltatást vesz igénybe. (Lásd még a 3. pontot.)
 Az interneten megjelenő különböző tartalmak tekintetében a Tartalomszolgáltatók  kétféle felelősségét különböztetjük meg:
 
 - a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátlan minden szerkesztett és fizetett tartalom esetében;
 - a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátozott a felhasználói tartalom ("user generated content") esetében.
Nem tekintjük Tartalomszolgáltatónak azt a szolgáltatót, aki pusztán technológiai lehetőséget biztosít egy vagy több, egyszerűen azonosítható jogi vagy természetes személynek, információk közzétételére.
 
Szerkesztett tartalomnak tekintünk minden információt, amely a Tartalomszolgáltató munkatársainak, megbízottjainak közvetlen részvételével kerül közlésre. A szerkesztett tartalmakra korlátozás nélkül alkalmazhatóak a sajtóra, nyilvános közlésre vonatkozó jogszabályok, így elsősorban az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, illetőleg az 1986. évi II. törvény a sajtóról vonatkozó rendelkezései. (Lásd még az 5. pontot és az 1. sz. mellékletet.)
 
Fizetett tartalomnak tekintjük azokat a reklámcélú közléseket, melyek a Tartalomszolgáltató munkatársai, megbízottjai által kontrollált felületeken kerülnek közlésre.
 
Felhasználói tartalomnak tekintjük mindazokat az információkat, amelyek a Tartalomszolgáltató által biztosított technológia segítségével, a Tartalomszolgáltató felületein, a felhasználók bármelyike vagy egy csoportja által elkészítve kerülnek megjelenítésre - tekintet nélkül arra, hogy e tartalmak utólagos korrekciójának (moderálásának) jogát a Tartalomszolgáltató fenntartja-e.
 
Jelen rendelkezés alapján a Tartalomszolgáltató
- korlátlan felelősséget visel a közölt hírekért, korlátozottat a felhasználói fórumokban vagy a szabadtárhely-szolgáltatásban megjelenő információkért,
 - a szerződés alapján hosting-szolgáltatást nyújtó ISP azonban nem felel a szerződő fél által közölt tartalmakért, amennyiben nincsen pozitív tudomása azok jogsértő mivoltáról.)
 
A felhasználói tartalom ugyanakkor a társadalmi nyilvánosság sajátos formája, amelyre a sajtóra vonatkozó jogszabályok csak korlátozottan alkalmazhatóak. A felhasználói tartalmak a szólásszabadság fontos instrumentumai, a hozzájuk való viszony elsősorban nem cenzurális, hanem a transzparencia elvén alapul. A felhasználói tartalmak befogadói számára világossá kell tenni, hogy
 - ezek nem a Tartalomszolgáltató információi, véleményei stb., azokat a Tartalomszolgáltató nem ellenőrizte,
- a gyakran névtelenséget biztosító szolgáltatásformák megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az információforrás azonosítását.
 
A Tartalomszolgáltató joga és kötelessége, hogy az általa felhasználói tartalmak elhelyezésére biztosított felületekhez az ott való megnyilvánulás szabályait, normarendszerét leíró dokumentumokat csatoljon, és az azokban foglaltakat a korlátozott felelősségviselés elvének megfelelően érvényesítse. A 3. számú melléklet ajánlást tartalmaz, illetőleg mintául szolgálhat ilyen típusú szabályok kidolgozásához.
A Tartalomszolgáltatók  kiemelt feladata, hogy az általuk biztosított felületeken megjelenő, egyértelműen jogsértő tartalmakat - amint azokról pozitív tudomást szereznek - eltávolítsák. A Tartalomszolgáltatók  ugyanakkor arra törekednek, hogy a kifogásolt felhasználói tartalmakkal kapcsolatban az elsődleges kezelési forma az ellentétes vélemények, információk azonos felületen való megjelenítése legyen.
 
 
4. A hatályos jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazási kötelezettsége, értelmezési elvei; együttműködés az egyes jogszabályok végrehajtását végző szervekkel, hatóságokkal, intézményekkel
 
4.1.  A hatályos jogszabályi környezet alkalmazása, kötelezettségvállalás ezen rendelkezések betartására
 
4.1.1.  A szerzői jogok köre
 
A Tartalomszolgáltatók  joga és kötelessége, hogy mind a szerkesztett, mind a felhasználói tartalmak esetében a szerzői jogokhoz kötődő jogszabályi előírásokat érvényesítsék.
Az internetes információközlés sok tekintetben megszüntette azokat az időhöz és térhez kötött természetes korlátokat, amelyek megnehezítették a szerzői jogok megsértését. A Tartalomszolgáltatók alapelvnek tekintik, hogy bár az egyes információkhoz nem kötődnek szerzői jogok, az információkat közlő szöveges/képi/hangos/multimediális tartalmakat - amennyiben azok a hatályos jogszabályok értelmében szerzői műnek minősülnek, azaz egyéni, eredeti jellegűek - a szerzői jog védi.
A Tartalomszolgáltatók  vállalják, hogy minden esetben konkrétan megjelölik a más forrásból átvett információ forrását (lásd még 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról a szabad felhasználásokra vonatkozó rendelkezéseit (34.-41.&)). Nem szöveges tartalmak engedély nélküli reprodukálása tilos.
ATartalomszolgáltatók  vállalják, hogy tartózkodnak olyan szolgáltatások működtetésétől, melyek egészükben vagy döntően más forrásból átvett információk - a forrás külön engedélye nélküli - közlésén alapulnak, még akkor is, ha ezt a gyakorlatot jogszabály nem tiltja. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy nem működtetnek olyan szemléző szolgáltatásokat, amelyek egészükben vagy döntően más online vagy offline Tartalomszolgáltatódtetnek  híreinek, információinak engedély nélküli feldolgozására és/vagy a külső site-ok tartalomszerkezetében elhelyezett egyes anyagokhoz rendszeresen frissített hozzáférés biztosítására alapulnak.
Nem tiltott ugyanakkor olyan szolgáltatás működtetése, amely részben vagy egészben más tartalomszolgáltatások főoldalaihoz vagy jól elkülöníthető tartalmi egységeihez (például: Hírek rovat) való kapcsolódások gyűjteménye. Nem tiltott továbbá a más Tartalomszolgáltatók  egyes anyagaihoz való eseti, témafüggő kapcsolódások elhelyezése bármely tartalomszolgáltatásban.
A Tartalomszolgáltatók  a fenti elveket mind a hazai, mind a nemzetközi Tartalomszolgáltatókra, médiumokra nézve alkalmazzák.
 
4.1.2  Adatvédelem és információs önrendelkezési jog

A Tartalomszolgáltatók a 2. számú mellékletben rögzített elveknek és szabályoknak megfelelően járnak el a felhasználói, illetve egyéb adatok, információk kezelése során.
 
 
 4.2.  A hatóságok, állami szervek, illetve intézmények megkeresései során követendő eljárás
 
Amennyiben valamely államigazgatási, bírósági vagy egyéb hatósági eljárás során az eljáró szerv akár a Tartalomszolgáltatók  Egyesületéhez, akár valamely egyesületi taghoz olyan jellegű megkereséssel fordul, amelyben az Egyesület vagy a tag birtokában, kezelésében lévő adatok, információk átadását avagy az eljárásban való közreműködését kéri, a Tartalomszolgáltatók a következők szerint kötelesek eljárni:
 
4.2.1. A Tartalomszolgáltatók általános érvényű kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden olyan jogszerű megkeresést, amelyet az eljáró szerv, személy hitelt érdemlően igazolt módon teljesít a saját eljárása során, a lehető legteljesebb együttműködés keretei között teljesítenek.
 
 4.2.2. A Tartalomszolgáltatóknak, illetve alkalmazottaiknak, meghatalmazottaiknak jogában áll, hogy az eljáró személy, szerv eljárási jogosultságát, illetőleg a megkeresés szükségszerűségét igazoltassák az eljáróval.

4.2.3.  A Tartalomszolgáltatók ugyanakkor nem kötelezhetőek olyan adatok, információk átadására, amelyek jogszerűen nem is lehetnek a birtokukban, mivel ilyen adatokat - amennyiben mégis a kezelésükbe kerülnek - kötelesek haladéktalanul eltávolítani (lásd az adatvédelmi biztos konkrét ügyben született állásfoglalásának rendelkezéseit). Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról értelmében adatkezelő (1. & 7. pont) nem lehet a Tartalomszolgáltató, hiszen az adatkezelésre e szervezeteknek a törvény nem ad jogalapot, az adatalany hozzájárulásán nem alapulhat az adatkezelés, amennyiben azt az adatalany nem szándékosan közölte. A szerveren rögzített IP-cím, illetve egyéb adat vonatkozásában az adatkezelő nem a szerveren tartalmat közzétevő (content provider, Tartalomszolgáltató), hanem a szervert üzemeltető (service provider, internetszolgáltató). Míg a Tartalomszolgáltató az adatalany hozzájárulása híján nem kezelheti annak adatait, addig az internet-szolgáltató a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben igen. Ez utóbbi adatkezelés törvényi alapját a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. teremti meg, ám e törvény adatkezelésről és adatvédelemről szóló rendelkezései ugyancsak nem alkalmazhatók megfelelően az interneten nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekre. Mindezek alapján a Tartalomszolgáltató nem adhatja ki a megkereső hatóság, szerv részére az előzetes regisztráció nélküli részvételt biztosító szolgáltatása, pl. fórumai igénybevevőinek nevét és lakcímét, s más, a hozzászólóval összefüggésbe hozható adatot sem, mivel ezen adatok jogszerűen nem lehetnek a birtokában.
 

4.2.4.  A Tartalomszolgáltatók egymás iránti, illetve más (hozzáférés)szolgáltatók általi megkeresései során kötelezik magukat, hogy együttműködnek a kötelezettségeik teljesítése érdekében.
 

5. A tartalmak integritása

A Tartalomszolgáltatók  felhasználóik számára minden esetben a lehető legvilágosabban érthetővé teszik, hogy az igénybe vett szolgáltatást mely jogi vagy természetes személy működteti, illetve adott tartalom a szerkesztett, fizetett vagy felhasználói kategóriába tartozik-e. Adott tartalomszolgáltatáson kívül eső tartalmakra mutató kapcsolatokat ugyancsak elkülöníthető módon jelzik.
A Tartalomszolgáltatók tartózkodnak minden olyan technikai, technológiai megoldástól, amely a felhasználót a fenti tekintetben megtévesztheti vagy megzavarhatja. A WWW-tartalmak tekintetében ez a követelmény különösen érvényesítendő a felhasználói oldalon feltűnő URL tekintetében.
A  Tartalomszolgáltatók  vállalják, hogy kerülik azokat a technológiai megoldásokat, amelyek kéretlen tartalmakat juttatnak el a felhasználókhoz, így például - de nem kizárólag - automatikusan megnyíló böngészőablakok alkalmazásával. Ez a tilalom nem terjed ki az egy site két oldala között időben behatárolt átmenetet biztosító oldalakra („interstitial”) és a szolgáltatások egy-egy oldalához kapcsolt, egy-egy darab felnyíló ablakra („pop-up window”), amennyiben az korlátozott kiterjedésű (a felhasználó által kért oldalt nem takarja ki), és egyszerűen bezárható.
A Tartalomszolgáltatók szigorúan kerülnek minden olyan megoldást, amely a felhasználó számára más szolgáltató által működtetett tartalmat saját tartalomként tüntet fel. Ez a tilalom kiterjed például egy külső tartalom saját frame-ben való megjelenítésére, más szolgáltatók által megjelenített képek saját oldalakon való megjelenítésére, külső szolgáltató által működtetett adatbázis vagy adatbázis-jellegű szolgáltatásban való keresés vagy böngészés eredményeinek saját felületen való megjelenítésére, és minden hasonló megoldásra.
A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy amennyiben külső szolgáltató által működtetett adatbázishoz vagy adatbázis-jellegű tartalomhoz felületi hozzáférést (például keresőablakot) kívánnak biztosítani saját szolgáltatásukban, erről adott szolgáltatás üzemeltetőjét írásban előzetesen tájékoztatják. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy ha adatbázis üzemeltetője egy adott megoldás ellen indokolt kifogással él, az adott hozzáférést megszüntetik. Indokoltnak tekintjük azt a kifogást, amely bizonyítja, hogy adott hozzáférés az üzemeltető érdekeit, szolgáltatásának integritását súlyosan sérti.
 

6.  Archiválás

Mivel az internetes tartalomszolgáltatás a hagyományos nyomtatott és elektronikus sajtótól egyaránt különbözik, a visszakereshetőség és számonkérhetőség feltételei speciálisan szabályozandóak.
A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy minden általuk közölt szerkesztett tartalmat, és egyes felhasználói tartalmakat a közléstől számított 30 napig archiválnak, és indokolt esetben hozzáférhetővé tesznek. Az archiválási kötelezettség kiterjed azokra a szerkesztett tartalmakra is, amelyek önálló azonosíthatósággal (például külön URL-lel) nem rendelkeznek, illetve egy adott formában csak rövid ideig hozzáférhetőek. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy az internetes közlés lehetőségeit nem használják ki arra, hogy esetleges hibáik, tévedéseik számonkérhetőségét megakadályozzák. A Tartalomszolgáltatók ugyanakkor fenntartják a jogot, hogy az egyes anyagokban hibásan megjelent információkat, a felhasználókat félrevezető megfogalmazásokat külön jelzés nélkül javítsák, szolgáltatásukban a legjobb tudomásuknak megfelelő információkat tegyék hozzáférhetővé. Követelmény ugyanakkor, hogy ha egy súlyosan félrevezető, természetes vagy jogi személyre nézve hátrányos megfogalmazás huzamosabb ideig elérhető volt a felhasználók számára, a javított változat jelezze a módosítás tényét.
A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy a sajtóhelyreigazítás általános szabályait (akár önkéntes, akár bíróság által előírt helyreigazításról van szó) az internetes tartalomszolgáltatás sajátos feltételrendszerére alkalmazzák, és mindent elkövetnek, hogy a helyreigazítás az eredeti közlésnek megfelelő módon és ideig megjelenítve érje el a felhasználókat.


7. A korhatárhoz kötött tartalom kérdése; szükséges figyelmeztetések

A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy amennyiben szolgáltatásuk egésze vagy egy része kis-, illetve fiatalkorúak számára káros hatású lehet, a belépést korhatárhoz kötik. Az ilyen tartalmakhoz való hozzáférés előtt fel kell hívni a figyelmet a tartalom jellegére, és a felhasználónak aktívan meg kell erősítenie, hogy átlépte a megadott korhatárt; az erre szolgáló felület nem tartalmazhat sem képi, sem szöveges, sem egyéb részleteket magából a tartalomból.
A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kis- és fiatalkorúak számára nem megfelelő, illetve a felhasználók egy része számára súlyosan sértő vagy sokkoló tartalmak kéretlenül ne kerüljenek a felhasználók elé. Mind a szerkesztett, mind a felhasználói tartalom esetében követendő alapelv, hogy az ilyen tartalmakhoz való hozzáférés előtt a felhasználót figyelmeztetni kell.
A Tartalomszolgáltatók vállalják továbbá, hogy szolgáltatásuk során könnyen elérhetővé és hozzáférhetővé teszik olyan szolgáltatások elérhetőségét, illetve igénybevételük módjára vonatkozó információkat, amelyek révén a kiskorúak felügyeletét ellátó személy a kiskorú számára hozzáférhető oldalakat előzetesen megszűrheti (ún. filterek). Ilyen filterek lehetnek - többek között - az alábbiak:
- AOL Parental Control
- Bair Filtering System
- CSM Proxy Server
- Cyber Sentinel
- Eyeguard
- Genesis
- Ifilter
- Internet Sheriff
- I-Gear
- Kahootz
- Kidz.Net
- Net Nanny
- Surfwatch
- Too C.O.O.L.
- Websense

8. Vegyes rendelkezések

Jelen Kódex rendelkezéseinek rendszeres felülvizsgálata és értékelésének mechanizmusa az Egyesület Elnökségének hatáskörébe tartozik, az Elnökség által kijelölt szakértők esetleges bevonásával.
A felülvizsgálat és értékelés2 évente kell megtörténjen.

Az első felülvizsgálat időpontja: 2003. január.2001. december 31.
 


I. számú Melléklet -  A TARTALOMSZABÁLYOZÁS ETIKAI KÓDEXE

A saját tartalom

A Tartalomszolgáltató szolgáltatásra vonatkoztatva (a szabad hozzáférésű és az exkluzív részben egyaránt) saját tartalomnak tekintendő minden olyan információ, amely
- a Tartalomszolgáltató szerkesztőségében jön létre és/vagy adatbázisából kerül szolgáltatásra,
- tartalompartner hozza létre és a Tartalomszolgáltató szerkesztőségi rendszerén keresztül módosítva (szerkesztve) vagy módosítás nélkül kerül a felhasználókhoz,
- tartalompartner adatbázisából és/vagy szerveréről kerül szolgáltatásra, de a Tartalomszolgáltató keretrendszerében kerül a felhasználók elé,

a fenti folyamatok bármilyen vegyes működtetése során jön létre és/vagy módosul.
 

I.   LELKIISMERETES TÁJÉKOZTATÁS

A lelkiismeretes tájékoztatás követelménye azt jelenti, hogy a tartalomszolgáltatás során felmerülő összes kérdésben a felhasználók, a nyilvánosság, a köz érdekeinek alapján születnek a hiteles tájékoztatással kapcsolatos döntések.

1.  Témaválasztás

A Tartalomszolgáltató (TSZ) munkatársai a témaválasztás során aszerint döntenek, hogy egy téma milyen mértékben tart számot a köz érdeklődésére, illetve milyen mértékű közérdek fűződik a téma feldolgozásához. A közérdek ebben az esetben nem tesz különbséget a feldolgozandó témában szereplő személyek vagy szervezetek szerint.
A közérdek annyit jelent, hogy minden fontos, szignifikáns információ nyilvánosságra kerüljön. Ilyeneket nem szabad elhallgatni, amennyiben mégis, az csak szerkesztési szempontok miatt lehetséges, célja pedig csak az lehet, hogy egy későbbi időpontban más információkkal kiegészítve, szakmailag megalapozottabban lásson napvilágot.
Egy hír elkészítésének célja mindig csak az események bemutatása, és sohasem azok befolyásolása lehet.
 

 2.  Pontosság

A Tartalomszolgáltatónak mindig pontosnak kell lennie. Ennek érdekében a tartalomba kerülő összes információt többszörösen ellenőrizni kell, ha szükséges, újabb források, szakértők bevonásával. Az információk forrását minden esetben közölni kell a felhasználókkal. A forrásmegjelölésnek tartalmaznia kell minden, az információt befolyásoló lényeges tényezőt, egy információ ugyanis csak annak forrásával együtt értékelhető. A bemutatott archív anyagokat világosan meg kell különböztetni aktuálisaktól.
A pontosság érdekében minden egyes információforrást kritikával kell kezelni: az esetleges tévedésre nem mentség, ha a Tartalomszolgáltató valamely más médiumból vette át. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az információk gyorsan elévülhetnek, ezért a korábban ellenőrzött információkat újraközlés esetén újra ellenőrizni kell.
A leglelkiismeretesebb munka mellett is előfordulhat ugyanakkor, hogy téves információ kerül a tartalomba: ilyenkor a hibát azonnal el kell ismerni és a lehető legvilágosabban ki kell javítani. Helyreigazításkor nem helyes egyes személyekre vagy szervezetekre hárítani a hibát, ez csak akkor megengedett, ha a tény maga is hírértékkel bír. Ellenkező esetben - ha a tévedés forrása igazolhatóan nem a Tartalomszolgáltató munkatársainak gondatlansága volt - a “rajtunk kívül álló okokból” formulát kell alkalmazni.
Helyreigazítást nem csak akkor indokolt közölni, ha azt az ügyben érintett valamely szereplő kéri: akkor is tájékoztatnunk kell a felhasználót a tévedésünkről és a valós tényekről, ha arra egy kívülálló hívja fel a figyelmet, vagy magunk ismerjük fel tévedésünket.

3.  Pártatlanság

A pártatlanság követelménye a lelkiismeretes tájékoztatás egyik alapköve. A Tartalomszolgáltatónak - kortól, nemtől, vallástól, fajtól, szexuális beállítottságtól vagy a társadalomban elfoglalt pozíciótól függetlenül - a közt és a nyilvánosságot mint egészet és annak sohasem egy részét kell szolgálnia.
Módot kell találni rá, hogy a társadalom sokszínűsége a tartalomban is érzékelhető legyen. Arra kell törekedni, hogy minden esemény és vélemény a jelentőségének megfelelő súllyal és terjedelemben kerüljön feldolgozásra.
A Tartalomszolgáltató tartalmaiban a különböző véleményeknek mindig a jelentőségüknek megfelelő súllyal kell helyet kapniuk.
Elengedhetetlenül helyet kell kapnia nézetei kifejtésére annak, akire vonatkozóan valamilyen információt vagy véleményt szándékozik a tartalomkészítő publikálni.
Amennyiben a tartalomkészítő próbálkozása ellenére, rajta kívül álló okokból nem sikerül megjeleníteni a tartalomban valamilyen fontos szempontot (például a megkeresett személy nem hajlandó nyilatkozni, elfogadhatatlan feltételeket szab vagy nem sikerül kapcsolatba lépni vele), vagy hasonló okokból nem tud megszólalási lehetőséget biztosítani tartalomban megtámadott közszereplőnek, úgy ezt a tartalomban egyértelműen és világosan jelezni kell.
 

 4.  Jóízlés

A Tartalomszolgáltató tartalmának teljes egészében tartania kell magát a jóízlés követelményeihez, ugyanakkor ki kell zárnia azt a veszélyt, hogy nem mutatja be a várhatóan közfelháborodást keltő eseményeket és véleményeket. A Tartalomszolgáltató feladata, hogy a közvéleményt felháborító eseményeket és véleményeket is ízlésesen tálalja: különbséget lehet és kell tenni a tudósítás témája és feldolgozásának módja között. A tartalomkészítők felelőssége, hogy ez a különbség a felhasználók számára is minden esetben világos legyen. Ennek érdekében különös figyelemmel kell lenniük arra a tartalomkörnyezetre, amelyben adott tudósítás megjelenik.
A Tartalomszolgáltató szigorúan elkerüli, hogy felhasználóit öncélú szöveges, képi vagy hangos eszközökkel sokkolja. Kerülni kell az explicit módon erőszakos vagy erotikus jelenetek bemutatását, a vulgáris kifejezések használatát minden tartalomtípusban. Amennyiben egy adott információ/szolgáltatás közvetítése megoldhatatlan ilyen tartalmak közlése nélkül, közvetlenül adott tartalom előtt fel kell hívni a felhasználók figyelmét az elkövetkezőkre, világossá kell tenni, hogy mire számíthat a felhasználó, aki továbbkattint.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fiatal vagy bármilyen más okból érzékeny felhasználók számára nem csupán a könnyen felismerhetően durva vagy szexuális jellegű tartalomrészletek lehetnek kellemetlenek, sokkolóak, hanem olyanok is, amelyek ezeknél nehezebben kategorizálhatóak. Ennek megfelelően a fenti szabályok vonatkoznak az emberek vagy embercsoportok számára sértő, megalázó tartalmakra, az extrém félelemérzetet kiváltó tartalmakra és így tovább. A cél ebben az esetben sem az, hogy a Tartalomszolgáltató a való világot hamisan mutassa be, hanem az, hogy felhasználóit minden esetben tájékoztassa arról, ha bármilyen tekintetben szélsőséges élményekre kell felkészülniük.
A fentiek szellemében a hírtartalomban is szigorúan kerülni kell az erőszakos, véres események öncélú bemutatását. Amennyiben ezeknek a tartalomba illesztése indokolt, mert a történtek léptéke, tartalma és jelentősége egyébként nem közvetíthető, a tartalomvezetőnek ugyancsak előzetesen fel kell hívnia erre a felhasználók figyelmét.
A Tartalomszolgáltató minden tartalomkészítőjének kötelessége, hogy ezeket a szempontokat a tartalom összeállításakor mérlegelje: a döntéseket körültekintően, minden szempontot figyelembe véve kell meghozni. Minden tartalomkészítőnek joga és kötelessége, hogy egy-egy döntés előtt munkatársaival, szerkesztőjével, főszerkesztőjével részletes konzultációt folytasson adott problémáról.
A Tartalomszolgáltató tartalomkészítői mind a képernyőn, mind azon kívül személyesen is tartják magukat a jóízlés szabályaihoz. Mindazokkal a személyekkel, akikkel a tartalomkészítés során kapcsolatba kerülnek, udvariasan és tisztelettel kommunikálnak - függetlenül attól, hogy milyen az illető társadalmi pozíciója, illetve milyen minőségben szerepel a tartalomban.
Minden olyan esetben, amikor az újságíró jelen etikai kódex szabályai szerint járt el, de ennek ellenére támadás éri - A Tartalomszolgáltató és a Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi rendelkezésére álló eszközzel védi a Tartalomszolgáltató munkatársait.
A Tartalomszolgáltató munkatársai nyelvhasználatukban is tartják magukat a jóízlés követelményeihez. Ez nem csupán azt jelenti, hogy kerülik a durva, vulgáris kifejezések öncélú használatát, hanem azt is, hogy tartják magukat a magyar nyelv kiejtési, grammatikai és stiláris szabályaihoz, a közérthetőség igényeihez, tartózkodnak a bármilyen módon hatásvadász vagy sértő fordulatoktól.

 
5.  Közérthetőség

A tartalomkészítés céljai szempontjából alapvető fontosságú, hogy minél több információ minél több emberhez jusson el. Ezért rendkívül fontos, hogy a Tartalomszolgáltató tartalmai közérthetőek legyenek: ne csak technikailag legyen sok ember számára elérhető, hanem nyelvileg, képileg és intellektuálisan is az emberek legszélesebb rétege számára legyen érthető és követhető. E cél eléréséhez több szempontra is figyelemmel kell lenni.
Nem szabad olyan kifejezéseket, nyelvi fordulatokat használni, amelyek jelentése valószínűsíthetően nem világos az emberek egy része számára. Ezért kerülni kell a köznyelv által be nem vett idegen szavak és kifejezések használatát és a nem egyértelmű, utalás-szerű fordulatokat.
A Tartalomszolgáltató és hírtartalmai számára rendkívül fontos, hogy a felhasználók érdeklődjenek a hírek iránt. Ezt az érdeklődésüket azonban csak akkor tartható fenn, ha mindent elkövetünk, hogy megértsék az információkat.
 

6.  Az információszerzés szabályai

Az információszerzés körülményeiben sem léphetnek át a Tartalomszolgáltató munkatársai bizonyos etikai szabályokat. Közszereplők morális vétségek miatt csupán akkor vonhatóak felelősségre, ha a morális szabályokat a felelősségre vonandó személyről vagy szervezetről való információgyűjtés során a tartalomszolgáltató munkatársa nem szegte meg.

Ezért:
- tilos információt olyan módon szerezni, hogy a tartalomkészítő az információforrást megtéveszti.  Nem vezethető félre az információgyűjtés célja, a publikáció médiuma és várható nagyjábóli időpontja tekintetében (feltéve, hogy ő igényli ezeket az információkat);
- tilos neve elhallgatását kérő információforrást felfedni. (Egy újságíró életében előfordulhatnak esetek, amikor akár informálisan (más források, politikusok, kollegák, privát ismerősök), akár formálisan (rendőrség, ügyészség, bíróság részéről) nagy nyomás nehezedik rá, hogy felfedje informátorát. Ezt azonban semmilyen körülmények között nem teheti meg. Közölnie kell viszont informátora nevét szerkesztőjével vagy egyéb közvetlen felettesével. Rajta kívül a Tartalomszolgáltatónál sem köteles senkinek elárulni az információ forrását, sőt, kívánatos, hogy azt minél kevesebben tudják, hiszen így kevesebb emberre nehezedhet nyomás, hogy fedje fel az informátort. Amennyiben hivatalos szerv követeli, hogy fedje fel az informátort, előfordulhat, hogy az újságíró az igazságszolgáltatással is összeütközésbe kerül, sőt, büntetés is fenyegetheti mind őt, mind a Tartalomszolgáltatót. A Tartalomszolgáltató azonban ilyen esetekben ki fog állni munkatársai mellett. Érdemes mindazonáltal megkeresni az információforrást, és engedélyét kérni, hogy felfedjük kilétét);
- Információt pénzért vagy más előnyért, illetve ezek ígéretéért vásárolni csupán különösen indokolt esetben lehetséges. Választott tisztségviselőkre illetve közalkalmazottakra, vagy bármilyen, fizetését közpénzből kapó személyre ez fokozottan igaz; egyéb esetekben mérlegelés kérdése lehet;
- tilos információt, dokumentumot lopni, eltulajdonítani;
- tilos engedély nélkül magánterületre behatolni.

Mindezek alól egyfajta kivétel létezik: amennyiben a megszerzendő információról alapos okkal feltételezhető, hogy valamilyen, a megszerzésekor elkövetett vétségnél nagyobb, a közérdeket különösen sértő vétségre derít fényt és más módon vélhetően nem szerezhető meg. Hogy ez az eset fennáll-e, a tartalomszolgáltató felelős vezetője jogosult eldönteni, az ő kötelessége az összes körülményt figyelembe véve megalapozott, a kódex szelleme szerinti döntést hozni. Amennyiben a megszerzett információ nem igazolja az előzetes feltevést, úgy azt nem szabad felhasználni.
Léteznek azonban olyan helyzetek, amikor az újságírónak nincs módja szerkesztője útmutatását kérni, mert gyorsan kell cselekednie. Ilyenkor neki kell mérlegelnie a fenti szempontokat.Amennyiben jelen Etikai Kódex szellemének megfelelően jár el, bármilyen támadások is érjék, a Tartalomszolgáltató támogatni fogja és a megfelelő jogi és társadalmi védelemben részesíti.
 

7.  Az információforrás megjelölésének szabályai

Ha az információforrás személy vagy szervezet:
- amennyiben az információforrás korlátozás nélkül megnevezhető, úgy ezt meg kell tenni, közölni kell rangját és a szervezet nevét, melyet képvisel. A szervezetek jelölésére nem használhatók rövidítések - kivéve néhány már szóértékű rövidítést: ENSZ, NATO, a parlamenti pártok nevei;
- ha az információforrás nem nevezhető meg, körülírt forrásmegjelölést kell alkalmazni, amelynek ki kell terjednie - az ésszerű terjedelem határain belül - minden olyan körülményre, amely lényegesen befolyásolja az információ milyenségét: a forrás információ-hozzáféréséi szintjét, az információ tárgyához való viszonyát, kommunikációs tulajdonságait. Mindig ügyelni kell azonban arra, hogy a körülírás ne tegye egyértelműen felismerhetővé a neve elhallgatását kérő forrást. 
Ha az információforrás más sajtóorgánum, úgy minden esetben pontosan meg kell jelölni az információ forrását. Tilosak az olyan forrásmegjelölések, mint “egy napilap”, vagy “egy televízió-műsor”, még akkor is, ha a Tartalomszolgáltató legközvetlenebb versenytársáról van szó.
 

II.  ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Ahhoz, hogy egy újságíró elfogulatlanul és pártatlanul legyen képes dolgozni, távol kell tartania magát olyan témáktól, amelyekhez valamilyen, a szakmainál közelebbi kapcsolat fűzi. Az összeférhetetlenségi korlátozások nem lehetnek képesek normatívan szabályozni az összes lehetséges összeférhetetlen helyzetet, ezért a Tartalomszolgáltató munkatársai számára kötelező, hogy ne csak a kódexben kimondottan említett összeférhetetlen helyzetektől tartsák távol magukat, de az itt nem szabályozott, de gyaníthatóan összeférhetetlen helyzetekben is a kódex szelleme szerint járjanak el. Ha a legapróbb esélye felmerül, hogy valamilyen összeférhetetlenség áll fenn, vagy csak úgy érzik, hogy egy kérdésről nehezükre esik pártatlanul, elfogulatlanul tudósítani, a Tartalomszolgáltató munkatársai konzultáljanak szerkesztőjükkel vagy egyéb közvetlen felettesükkel.
A Tartalomszolgáltató munkatársai minden, e fejezetben felsorolt típusú kötődésükről kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek, aki viszont köteles a kapott információt bizalmasan kezelni.

 

1.  Rokoni kapcsolatok

A Tartalomszolgáltató tartalomkészítőinek kerülniük kell azt, hogy olyan témán dolgozzanak - vagy segítséget nyújthassanak olyan témán dolgozóknak - amelyben ők maguk, vagy valamely rokonuk közvetlenül érdekelt. Tilos, hogy a munkatársak ilyen témáról tudósítást készítsenek, szerkesztők pedig ilyen tudósításokat szerkesszenek. Rokoni kapcsolaton az újságíró és a vele egy háztartásban élők első- és másodfokú rokoni kapcsolatait értjük. 



2.  Politikai kapcsolatok

A Tartalomszolgáltató munkatársai kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek:
- bármilyen társadalmi szervezetben fennálló tagságról, betöltött funkcióról,
- bármilyen politikai pártban betöltött tagságról, funkcióról,
- bármilyen olyan csoportosulásban vállalt szerepről, mely a tartalomkészítéssel kapcsolatos munkát érintheti, befolyásolhatja.


3.  Üzleti kapcsolatok

A Tartalomszolgáltató munkatársai kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek:
- arról, ha állandó vagy alkalmi szerződéses viszonyban nem állhatnakállnak olyan cégekkel, gazdasági érdekeltségekkel, melyeknek tevékenységi köre érintkezik a Tartalomszolgáltatónál végzett munkájukkal;
- arról, ha állandó vagy alkalmi munkakapcsolatban állnak olyan cégekkel, amelyek közvetlenül vagy áttételesen bármilyen mértékben állami tulajdonban vannak vagy bármilyen állami költségvetési juttatásban részesülnek.
A Tartalomszolgáltató munkatársai sem ellenszolgáltatás fejében, sem ajándék formájában nem fogadhatnak el sem pénzt, sem értéktárgyat, sem személyes előnyre váltható információt olyan szervezettől, cégtől vagy személytől, amelyről bármilyen formában tudósítaniuk kell, kellett vagy kellhet a jövőben.
A Tartalomszolgáltató munkatársai semmilyen módon nem vállalhatják sem alkalmi, sem állandó jelleggel semmilyen cég, üzleti csoport képviseletét, nem szerepelhetnek és más módon sem működhetnek közre reklámkampányokban.
A Tartalomszolgáltató munkatársai - amennyiben az illetékes munkahelyi vezetővel szándékukat egyeztetik - tanárként, előadóként közreműködhetnek az újságíróképzés különböző formáiban. 



4.  Üzleti érdekeltségek

A Tartalomszolgáltató munkatársai munkájuk során nem foglalkozhatnak olyan témával, céggel, melynek - akár áttételesen vagy kereszttulajdonlás útján - ők vagy az összeférhetetlenségi körükbe tartozó személyek tulajdonosai vagy más módon haszonélvezői. Ugyanez vonatkozik az ilyen cégek piaci versenytársaira is. A Tartalomszolgáltató természetesen tiszteletben tartja munkatársainak tulajdonhoz való jogát, ugyanakkor saját hitelességük megőrzése érdekében javasolja nekik, hogy üzleti érdekeltségeikről számoljanak be munkahelyi előljárójuknak.
A Tartalomszolgáltató munkatársai sem aktívan, sem passzívan nem használhatják fel munkakörüket arra, hogy üzleti érdekeltségeiket előnyhöz juttassák. A munkájuk során birtokukba jutott információkat bizalmasan kezelik.


III.  KERESKEDELMI KAPCSOLATOK

Reklámnak tekintünk minden olyan szöveges/vizuális/auditív információt, amely az információ befogadóját egy adott cég, cégcsoport, márka stb. termékeinek, szolgáltatásainak fogyasztására ösztönzi direkt vagy indirekt módon.
- Hirdetésnek tekintjük ezen belül azokat a tartalmakat, amelyek a saját tartalomtól jellemzően elkülönítetten, önálló vizuális és stiláris arculattal jelennek meg.
- Szponzorált tartalomnak tekintjük ezen belül mindazokat az információkat, amelyek ezt a célt a saját tartalmak struktúrájába illesztve, a szerkesztőség szűkebb vagy szélesebb együttműködésével kívánják megvalósítani.
A Tartalomszolgáltató szerkesztése során minden esetben el kell érni, hogy a felhasználók számára a lehető legvilágosabb legyen, ha reklámnak minősülő tartalmakkal találkoznak a szolgáltatáson belül.
 

1.  A reklám elválasztása a tartalom többi részétől

A Tartalomszolgáltatóban minden esetben a legvilágosabb módon kell elválasztani egymástól a fizetett és nem fizetett tartalmakat.
Szigorú követelmény, hogy az úgynevezett bújtatott reklámnak még a gyanúja se merülhessen fel a tartalommal kapcsolatban: cégek és/vagy termékek említésére csak akkor kerülhet sor, ha az információ valóban jelentőséggel bír. Ezért a legindokoltabb esetektől eltekintve nem csupán a hír-, hanem a szolgáltató és más jellegű tartalmakban is tartózkodni kell a termékbemutatók, céges sajtótájékoztatók, közlemények ismertetésétől: a különböző cégek és termékek ezekben a tartalmakban is - a pártatlanság követelményeinek megfelelően - elsősorban piaci versenytársaikkal együtt, azokkal összehasonlítva jelennek meg.
 

2.  A tartalomkészítők reklámszervező tevékenysége

A tartalomkészítésben résztvevő munkatársak nem vállalkozhatnak arra, hogy valamely politikai vagy gazdasági érdekeltséget a Tartalomszolgáltató bármely tartalmában népszerűsítsenek, megsértve a lelkiismeretes tájékoztatás követelményeit. Ha egy tartalomkészítő akár tartalomkészítés közben, akár azon kívül ilyen igénnyel találkozik, az őt megkereső személyt felkéri, hogy forduljon a cég reklámmal foglalkozó illetékeséhez. A tartalomkészítőnek ilyen esetekben gondoskodnia kell arról, hogy a másik félnek ne lehessen a benyomása, hogy a személyes kapcsolat következtében bármilyen előnyhöz juthat. 

3.  Partnerek szponzorált tartalmai

A Tartalomszolgáltató szerkesztősége mindent elkövet, hogy a partnereitől érkező tartalmak megjelenítésekor is érvényesítse saját irányvonalait. Amennyiben fizetett tartalomról van szó, de a partner nem járul hozzá ennek egyértelmű jelzéséhez, az adott tartalom közlésétől.el kell tekinteni.


4.  Szponzorált eseményekről való tudósítás

Ha a Tartalomszolgáltató olyan szponzorált eseményről tudósít vagy közvetít, amelynek szponzorával nincsen a fenti szabályok szellemében megkötött saját megállapodása, az illetékes szerkesztők felelőssége arról dönteni, hogy a tartalomban feltüntetik-e - és ha igen, milyen módon - a szponzort. Ilyen esetekben tekintetbe kell venni az esemény jellegét, és törekedni kell arra, hogy a szponzor ne jusson aránytalan előnyhöz versenytársaival szemben. Minden esetben világossá kell tenni, hogy a szponzor az eseményt, nem pedig a tudósítást támogatta.
 

5.  Jótékony akciók, felhívások

A Tartalomszolgáltató esetenként támogathat - információszolgáltatással, reklámhellyel - különböző jótékony célú akciókat, rendezvényeket. A szerkesztők kötelessége, hogy az egyes jótékony akciók célját, hátterét, megbízhatóságát vizsgálják, s ezek alapján döntsenek az esetleges támogatásról: minden eszközzel el kell kerülni, hogy a Tartalomszolgáltató összekapcsolódjék rosszul szervezett, pénzügyileg vagy más tekintetben kifogásolható akciókkal. Törekedni kell arra, hogy egyetlen jótékony szervezet, kezdeményezés se élvezzen aránytalan előnyöket a hasonló fontosságú és léptékű akciókkal szemben.
Rendkívül lényeges, hogy a jótékony akciókról való tudósítások elkülönüljenek azoktól a tartalomrészektől, amelyekkel a Tartalomszolgáltató támogatja ezeket. A felhasználók számára mindenkor világossá kell tenni, ha a Tartalomszolgáltató érett megfontolás alapján ingyenes szolgáltatással segít egy-egy jótékony kezdeményezést.
A Tartalomszolgáltató feladatának tekinti, hogy helyt adjon a szélesebb vagy szűkebb közérdeket szolgáló különféle rövid felhívásoknak, információknak. Ilyenkor is a szerkesztők kötelessége mindent elkövetni annak érdekében, hogy meggyőződjenek az információ valóságtartalmáról, és mérlegeljék annak fontosságát. Ezekben az esetekben ugyancsak világossá kell tenni, hogy a felhívás nem a rendes tartalomfolyam része.
 

6.  A reklámok megjelenítése

A reklámokat minden esetben a Tartalomszolgáltató saját tartalmaitól jól megkülönböztethetően kell elhelyezni az oldalakon.
A hirdetéseket az oldalak előre meghatározott helyein, az on-line médiában kialakult mindenkori szokásoknak megfelelően kell prezentálni (bannerek). A tartalomszolgáltatók ugyanakkor támogatják új reklámtermékek kialakítását, azok bevezetését. Azonban ezekre is a fenti szabályoknak kell vonatkozniuk.
Amennyiben bármely hirdetés esetében felmerül annak a lehetősége, hogy a felhasználó összetévesztheti a saját tartalommal, a hirdetés alatt vagy fölött a „Fizetett, támogatott hirdetés/tartalom” feliratot kell elhelyezni.
A szponzorált tartalmakat a felhasználó számára egyértelműen, világosan, előre kell elkülöníteni a saját tartalmaktól. Amennyiben egy rovat menüjében saját és szponzorált tartalmakhoz vezető pontok egyaránt találhatóak, a szponzorált tartalmakhoz vezető pontokat a többitől vizuálisan elkülönítve, „Támogatóink” vagy ehhez hasonló felirattal bevezetve kell közölni. Amennyiben egy adott oldalon találhatóak saját és szponzorált tartalmak vegyesen, a szponzorált tartalmakat hasonlóan kell elkülöníteni.
A Tartalomszolgáltató felelős vezetőinek kötelessége, hogy az általuk megkötött reklámszerződésekben a megrendelők számára világosan fogalmazzák meg, és teljes körűen érvényesítsék a fenti szabályokat.

IV.  KAPCSOLAT A KÖZSZEREPLŐKKEL
 

1.  A közszereplő

A Tartalomszolgáltató közszereplőnek tekint
- minden választott tisztséget betöltő személyt
- minden közhivatalt ellátó személyt
- minden, munkáját a nyilvánosság előtt végző személyt (színészek, zenészek, sportolók, művészek stb.)
- minden, bármilyen mértékben közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban lévő illetve erőfölényes helyzetben lévő, avagy közbeszerzésben érdekelt cég tisztségviselőit
- mindenkit, aki munkája vagy valamilyen társadalmi tevékenysége révén tarthat számot a köz érdeklődésére


2.  A közszereplőkkel való kapcsolattartás szabályai

A Tartalomszolgáltató munkatársai:
- nem nyújthatnak vagy ígérhetnek publicitást közszereplőnek információ fejében;
- nem részesíthetnek újságírói szempontból különleges bánásmódban vagy nem ígérhetnek ilyesmit közszereplőnek információ fejében;
- nem élhetnek vissza a nyilvánosság hatalmával olyan módon, hogy valakiből információt más információk elhallgatásának ígéretével kényszerítenek ki;
- nem kényszeríthetnek ki információt senkiből olyan módon, hogy azzal fenyegetőznek, hogy ellenkező esetben az illetőt rossz színben tüntetik fel, vagy akár csak érzékeltetik vagy utalnak arra, hogy erre lehetőségük lenne;
- nem élhetnek vissza bizalmas információval: szerkesztőjükön vagy közvetlen felettesükön kívül senkinek sem árulhatják el a háttér-információ forrását, nem is utalhatnak arra, sem anyaggyűjtés, sem a feldolgozás során, sem azt követően;
- nem adhatnak információért cserébe bizalmas információt;
- nem fogadhatnak el sem anyagi, sem egyéb természetű előnyt közszereplőtől, indokolt reprezentációs költségeiket (munkaebéd vagy -vacsora, munkasör stb.) a Tartalomszolgáltató kell fedezze;
- kötelesek minden közszereplővel a társadalmi érintkezési normáknak megfelelve, udvariasan kommunikálni, tevékenységükkel kapcsolatos esetleges véleményüket nem érzékeltethetik velük (erről bővebben lásd a Jóízlés című fejezetet);
- nem szolgáltathatnak közszereplőnek információt semmilyen, a Tartalomszolgáltató munkatársai által folytatott tevékenységről, a cég üzletpolitikájáról, A Tartalomszolgáltató munkatársainak fizetéséről stb.
 

3.  Kapcsolat más médiumok képviselőivel

A közszereplők különleges csoportját jelentik az újságírók. A Tartalomszolgáltató munkatársai más médiumok képviselőivel a kollegialitás szellemében, ám a cég érdekeit és az etikai kódex előírásait a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva érintkeznek. Ennek megfelelően az információk bizalmas kezelésére vonatkozó összes előírás vonatkozik a más cégek újságíróival való kapcsolatokra: az informátorok személyének titokban tartása, az információkkal való visszaélés tilalma. A Tartalomszolgáltató munkatársai bizalmasan kezelik a cég tevékenységére, gazdasági viszonyaira, terveire, belső életére vonatkozó információkat, hiszen ezek birtokába kerülve a piaci versenytársak előnybe kerülhetnének vele szemben.
 A Tartalomszolgáltató munkatársai mindent elkövetnek, hogy a piaci versenyben megelőzzék versenytársaikat, tartózkodnak azonban az előnyszerzés etikátlan formáitól: a fentieknek megfelelően ennek érdekében sem élnek vissza a rendelkezésükre álló információkkal.
 

V.  A KÖZSZFÉRA ÉS A MAGÁNSZFÉRA ELVÁLASZTÁSA
 

 1.  A személyiségi jogok védelme

A Tartalomszolgáltató kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a tartalmaiban bármilyen minőségben szereplő személyek emberi, személyiségi és állampolgári jogai ne sérüljenek. A szereplők külön kérése nélkül gondoskodik arról, hogy személyi adataik, magánéletük részletei ne kerüljenek sem a tartalomban, sem más módon a nyilvánosság elé, amennyiben ez bármilyen módon hátrányosan érintheti őket.
A képmáshoz és a saját hanghoz való jog a személyiségi jogok elidegeníthetetlen része. A Tartalomszolgáltató ezért törekszik arra, hogy a tartalmaiban felismerhetően megjelenő vagy hallható személyek mindegyikével kapcsolatban személyenként érvényesítse az információszerzésre vonatkozó szabályokat. Tömegmegmozdulásokra, sporteseményekre - és minden olyan eseményre, amelyeken a megjelenéssel az ésszerűség szerint együtt jár a lehetőség, hogy az embert lefényképezik vagy lefilmezik - ez nem vonatkozik. A szerkesztők feladata, hogy folyamatosan figyelemmel legyenek erre a szempontra.
A szerkesztők feladata minden egyes esetben az is, hogy illetékes vezetőikkel és adott szereplővel konzultálva eldöntsék, a személyiségi jogok védelme milyen konkrét formában valósuljon meg. Általános szabály, hogy személyiségi jogok körébe tartozó adatokat csak akkor indokolt közölni, ha azok a tartalom szempontjából valóban lényegesek - ezt még akkor is tartani kell, ha a szereplő esetleg hozzájárul a szélesebb körű közléshez.
A Tartalomszolgáltató a fentiekből következően szigorúan tartja magát az ártatlanság vélelmének elvéhez: bűncselekmények gyanúsítottjait a jogerős ítéletig akkor is csak legfeljebb vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel jelöli, ha más médiumban már napvilágot látott a teljes név; általában e helyett is elegendő a név nélküli említés (“egy harmincöt éves budapesti férfi”). Kis- vagy fiatalkorú bűnelkövetők esetében a teljes név említése az ítélet után is kerülendő.
A Tartalomszolgáltató a személyiségi jogok védelmét nem csupán magyar állampolgárok és élő személyek esetében tartja feladatának. Érvényesíteni kell a kegyelet szempontjait, tekintettel kell lenni a gyászolók érzékenységére. A távoli események érintettjeit ugyanúgy kell kezelni, mint a magyarokat. Különös figyelemmel kell eljárni minden olyan esetben, amelyben az érintett szereplő valamiért nincsen abban a helyzetben, hogy saját érdekeit teljes mértékben képviselje (kiskorúak, büntetés-végrehajtási intézetek lakói, értelmi fogyatékosok, Magyarországon tartózkodó külföldiek stb.). 
A tartalomkészítőknek szigorúan kerülniük kell az egyes személyeket, embercsoportokat sértő vagy más módon szélsőséges megnyilatkozásokat. Indokolt esetben ugyanakkor helyt adhatnak közszereplők ilyen jellegű véleményének: ekkor világosan jelezni kell, hogy az elhangzott véleménnyel a Tartalomszolgáltató nem azonosul, s azt saját alapelveivel összeegyeztethetetlennek tartja. A szerkesztők feladata minden adott esetben eldönteni, hogy mi a jelzés legmegfelelőbb módja.
Elengedhetetlen követelmény, hogy a Tartalomszolgáltató munkatársai ne csak a tartalomkészítés során, hanem a nap huszonnégy órájában tartsák magukat a jogvédelem előírásaihoz. Ennek megfelelően tilos a tartalomkészítés során vagy annak melléktermékeként bárkiről birtokukba jutott információkat bármilyen módon felhasználniuk vagy továbbadniuk.
 

 2.  A nyilvánosság jogainak védelme

A Tartalomszolgáltató a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alapelvének tekinti, hogy a közszereplőket a személyiségi jogok védelmének szűkebb, de jól meghatározott köre illeti meg, mint a közszférában nem szereplő állampolgárokat. A közszereplőkre is vonatkozik tehát a magánélet szigorú tiszteletben tartásának joga, ugyanakkor indokolt magánéletük, rokoni kapcsolataik egyes részleteinek nyilvános feltárása, ha a cél éppen a magán- és a közszféra összefonódásának bemutatása. Indokolt lehet bizonyos esetekben a magánszférában elhangzott kijelentéseik idézése, vagy akár családi életükről, egészségi állapotukról vagy egyéb a magánszférába tartozó tényekről szóló információk feltárása. Alapelv azonban, hogy az információgyűjtés és a publikálás célja csak az illető közéleti szerepével lehet kapcsolatos, és sohasem lehet a téma maga a magánélet.  A szerkesztők feladata megállapítani, hogy mikor és milyen mélységben szükséges behatolni egy-egy közszereplő magánéletébe.
Ha közszereplőt vádolnak bűncselekménnyel, az ártatlanság vélelme ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében indokolt és szükséges neve és funkciója közlése - éppen ezért más módon, de mindenképpen hangsúlyozni kell, ha ügyében jogerős ítélet még nem született.


2. számú melléklet

A SZEMÉLYES ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK KEZELÉSÉRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL

„Jelen szabályok kialakításakor különös tekintettel vettük figyelembe az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről rendelkezéseit, illetőleg az „ONLINE PRIVACY ALLIANCE” ajánlásait, valamint adatvédelmi országgyűlési biztos által kiadott állásfoglalásokat.

A jelen közlemény célja, hogy szolgáltatásaink minden területén, minden egyén számára, tekintet nélkül nemzetiségére vagy lakóhelyére, biztosítva legyen, hogy jogait és alapvető szabadságjogait, különösen a magánélethez való jogát tiszteletben tartsák a személyes adatainak gépi feldolgozása során (adatvédelem).
 

II.  Fogalom-meghatározások: a jelen közlemény alkalmazása során:

személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;

különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok;

adatkezelés: alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

adatfeldolgozás: adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint alkalmazás helyétől;

adattovábbítás: ha adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

nyilvánosságra hozatal: ha adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

adatkezelő: a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelező adatkezelés esetén adatkezelés célját és feltételeit, valamint adatkezelőt adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg;

adatfeldolgozó: a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi;

adattörlés: adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;
 
automatizált adatállomány: automatikus feldolgozásra kerülő adatok sora;

gépi feldolgozás: a következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: adatok tárolása, adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.
 

 
III.  Adatok minősége, a személyes adatokra vonatkozó követelmények a gépi feldolgozás során:

a) adatokat csak tisztességesen és törvényesen szabad megszerezni és feldolgozni;
b) adatokat csak meghatározott és törvényes célra szabad tárolni, és attól eltérő módon nem szabad felhasználni;
c) adatoknak tárolásuk céljával arányban kell állniuk, és meg kell felelniük e célnak, azon nem terjeszkedhetnek túl;
d) adatoknak pontosaknak és ha szükséges időszerűeknek kell lenniük;
e) adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé;
f) nem lehet gépi úton feldolgozni a faji eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat, kivéve, ha a hazai jog megfelelő biztosítékokat nyújt. Ez vonatkozik a büntető ítéletekkel kapcsolatos személyes adatokra is;
g) megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni automatizált adatállományokban tárolt személyes adatok védelme érdekében a véletlen vagy jogtalan megsemmisítés, vagy véletlen elvesztés, valamint a jogtalan hozzáférés, megváltoztatás vagy terjesztés megakadályozására.
 

IV.  Adatalanyt védő további garanciák:

Mindenkinek joga van arra, hogy
a) tudomást szerezzen a személyes adatok automatizált állományáról, annak fő céljairól, valamint adatállományt kezelő személyéről és szokásos lakhelyéről vagy székhelyéről;
b) ésszerű időközönként és túlzott késedelem vagy költség nélkül értesüljön arról, hogy egy automatizált adatállományban személyes adatait tárolják-e, és ezekről adatokról számára érthető formában tájékoztassák;
c) indokolt esetben ezeket adatokat helyesbíttethesse vagy töröltethesse a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban megvalósítható módon;
d) jogorvoslattal élhessen, ha a jogszabályokban foglalt tájékoztatási vagy indokolt esetben közlési, helyesbítési, illetve törlési kérelmét nem teljesítik. Az érintett kérelmére adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg adatokat. Adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. Az érintett, jogainak megsértése esetén, adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben adatkezelő felel adatfeldolgozó által okozott kárért is. Adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Törvény közérdekből - adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.

Adatkezelés célhoz kötöttsége:

Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Adattovábbítás, adatkezelések összekapcsolása:

Adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

Adatbiztonság:

Adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében adatfeldolgozó köteles gondoskodni adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Adatokat - kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minősített személyes adatot - védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen.
 

V.  Adatvédelmi Irányelvek:

A Tartalomszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy felhasználóinak bármely adatának felvétele, rögzítése, kezelése előtt világos, figyelemfelkeltő és egyértelmű közlést tesz közzé, amelyben tájékoztatja őt adatfelvétel módjáról, céljáról és elveiről. Mindezeken túlmenően, minden olyan esetben, amikor adatfelvételt, kezelést, rögzítést nem jogszabály teszi kötelező, a Tartalomszolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét adatszolgáltatás önkéntességére. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet tájékoztatni kell adatkezelés céljáról és arról, hogy adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással adat felvételéről.

Minden olyan esetben, ha a szolgáltatott adatokat a Tartalomszolgáltató az eredeti adatfelvétel céljától eltérő célra kívánja felhasználni, erről köteles a felhasználót tájékoztatni, és ehhez előzetes, kifejezett hozzájárulását megszerezni, illetőleg lehetőséget biztosítani számára, hogy a felhasználást megtiltsa.

Adatok felvétele, rögzítése és kezelése során alapelveknél rögzített korlátozásokat minden esetben betartja, tevékenységéről az érintettet annak igénye szerint, elektronikus levelezés útján tájékoztatja. A Tartalomszolgáltató kötelezi magát, hogy semmilyen szankciót nem érvényesít az olyan felhasználóval szemben, aki a nem kötelező adatszolgáltatást megtagadja.

A Tartalomszolgáltató kötelezi magát, hogy gondoskodik adatok biztonságáról, megteszi továbbá azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan 3. felet, akiknek adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhívja ezirányú kötelezettségeinek teljesítésére.

Minden olyan esetben, amikor a Tartalomszolgáltató által nyújtott szolgáltatás célzottan kiskorúak igénybevételére irányul, illetőleg olyan esetekben, amikor a Tartalomszolgáltató számára, a felhasználótól szolgáltatott adatokból egyértelművé válik, hogy a felhasználó kiskorú, a Tartalomszolgáltató kötelezi magát, hogy a szolgáltatás igénybevételét - amennyiben ez technikailag lehetséges - kizárólag előzetes szülői (felügyelői) hozzájárulástól teszi lehetővé, és ilyen esetekben a hozzájárulás hiánya esetén lehetetlenné teszi a szolgáltatás igénybevételét.

Mindezen keretek között a Tartalomszolgáltatók által alkalmazott konkrét szabályok:

1. A szervereink által automatikusan naplózott információk. Szervereink automatikusan regisztrálják felhasználóink IP-címét, az általuk használt operációs rendszer és böngészőprogram típusát és néhány más információt. Ezeket az információkat kizárólag összesített és feldolgozott (aggregált) formában hasznosítjuk, szolgáltatásaink esetleges hibáinak kijavítása, minőségük javítása érdekében és statisztikai célokra. Adatokat a felhasználók által megadott egyéb adatokkal semmilyen formában nem kapcsoljuk össze.

2. Cookie-k. Egyes szolgáltatásaink egyedi azonosítót, úgynevezett cookie-t helyeznek el felhasználóink számítógépén. A cookie-k kizárólag a felhasználók autentikálásának megkönnyítését szolgálják, más célra nem vesszük őket igénybe. A cookie-fogadás felhasználói tiltása szolgáltatásaink igénybevételének nem akadálya.

3. Regisztráció során rendelkezésünkre bocsátott személyes adatok. Egyes szolgáltatásaink igénybevételéhez felhasználóinknak regisztrációs kérdőívet kell kitölteniük. A regisztráció során keletkező információkat a legnagyobb körültekintéssel, szigorúan bizalmasan kezeljük, azokhoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá. Az információk megadására azért kérjük felhasználóinkat, hogy statisztikai adatokat nyerjünk róluk. Segítségükkel szolgáltatásainkat a felhasználók érdeklődésének megfelelően fejleszthetjük tovább. Egyes információkat összesített és feldolgozott formában egyes partnereink rendelkezésére bocsáthatunk abból a célból, hogy partnereink a felhasználók érdeklődésének megfelelően fejleszthessék szolgáltatásaikat. Egyes információkat statisztikai formában nyilvánosságra hozhatunk annak érdekében, hogy szolgáltatásaink működéséről tájékoztassuk az érdeklődőket.
 
4. A felhasználók egyedi elérésére alkalmas adatok. A felhasználók egyedi elérésére alkalmas adatokat (például e-mail címeket) kizárólag a felhasználó által előzetesen jóváhagyott célra vesszük igénybe, azokat a felhasználó előzetes írásbeli engedélye nélkül - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át. Amennyiben szolgáltatás-kínálatunk bővítése ezt szükségessé teszi, egyes ritka esetekben tájékoztató anyagokat küldünk felhasználóinknak. Felhasználóink számára minden ilyen esetben lehetőséget kínálunk arra, hogy a további kapcsolódó tájékoztató anyagok fogadásáról lemondjanak.
A Tartalomszolgáltató szolgáltatásaiban keletkező személyes adatokat semmilyen módon nem kapcsolja össze az általa internet-szolgáltatóként kezelt személyes adatokkal.

5. A felhasználók fizikai elérésére alkalmas adatok. A felhasználók fizikai elérésére alkalmas adatokat kizárólag akkor gyűjtünk, ha adott szolgáltatás jellege ezt nélkülözhetetlenné teszi (például könyváruház). Adatokat kizárólag a felhasználó által előzetesen jóváhagyott célra vesszük igénybe, azokat - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át.

6. Nyilvános kommunikációs lehetőségek. A szolgáltatásaink részét képező nyilvános kommunikációs csatornákat (például fórumok) minden felhasználónk saját felelősségére veszi igénybe. A különböző hozzászólások szerzői joga adott felhasználót illeti, ugyanakkor a Tartalomszolgáltatónak joga van azokból korlátozás nélkül idézni, illetve azokat sokszorosítani. A hozzászólások harmadik fél által csak személyes használatra nyomtathatók, tölthetőek le, illetve terjeszthetők, és kizárólag a Tartalomszolgáltató írásbeli hozzájárulásával lehet őket felhasználni. Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a nyilvános kommunikációs csatornákon megjelenő hozzászólásokra, a nyilvános közlésekre érvényes különböző jogszabályok az irányadóak (1986. évi II. törvény, 1978. évi IV. törvény). A kommunikációs szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók egyedi elérésére alkalmas adatokat a legnagyobb körültekintéssel, szigorúan bizalmasan kezeljük, azokhoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá, azokat - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át.

7. Linkek Szolgáltatásaink számos olyan kapcsolódási pontot (linket) tartalmaznak, amely más szolgáltatók oldalaira vezet. Ezen szolgáltatók adat- és információvédelmi gyakorlatáért a Tartalomszolgáltató nem vállal felelősséget.
 


3. számú Melléklet - MODERÁLÁSI ALAPELVEK

„A Tartalomszolgáltató összes Fóruma moderált/nem moderált. A moderátorok tevékenységüket a szerkesztőség felkérésére, társadalmi munkában/ellenszolgáltatás fejében végzik. Alapvető feladatuk, hogy lehetőleg biztosítsák a normális beszélgetést. A moderálás ebből adódóan szubjektív: egyetlen kontrollja, hogy a különböző beállítottságú moderátorok látják, figyelik, és alkalmanként felülbírálják egymás tevékenységét.
 
A moderátorok nem tudják a fórumokban megjelenő üzeneteket szerkeszteni vagy részlegesen törölni: vagy bent hagyják a hozzászólást, vagy törlik az egészet.
 
A moderátorok száma korlátozott, így előfordulhat, hogy van olyan hozzászólás, melyet egyik moderátor sem lát. Ezért kérjük, hogy ha olyan bejegyzésre bukkantok, amely megítélésetek szerint akadályozza a kulturált társalgást, jelezzétek ezt a ……..  E-mail címen.

A moderátorok a tartalmi beavatkozásokról a Közlemények rovatban tájékoztatják az olvasótársakat.
 

 
Útmutató

1. Mi az, amit a moderátorok általában törölnek?
 
Témarombolás:

Technikai rombolás: JAVA, nagyméretű képek, kisregények. bemásolása, a témák letöltését akadályozó vagy lényegesen lassító linkek, képek. Elrontott HTML kódok, automatikusan induló file letöltések, átirányítások és minden más, olyan beavatkozás, ami megváltoztatja a topic/téma/rovat/csatorna méretét, megjelenését, illetve akadályozza annak rendeltetésszerű használatát. Szöveg nélküli hozzászólások stb.

Tartalmi rombolás: a kulturált, folyamatos társalgást feltűnően és szándékosan akadályozó és zavaró, agresszív vagy "off topic” hozzá- és beszólások.

Flood: ha nem szándékos, (pl. véletlen az ismétlés), egy bejegyzés meghagyása mellett a többi példány törlésre kerül. Szándékos flood, ha valaki egy beírást háromnál több topic/téma/rovat/csatornaban helyez el.
 
 
Alpári, illetve agresszív, fenyegető hangnem:

- közszereplők személyét indokolatlanul sértő, bántó, gyalázkodó megnyilvánulások esetén feltétlenül,
- beszélgető partnerek esetében a fórum, illetve a téma jellegétől függően, megítélés szerint.
 
Azon, a szerkesztéssel, a moderálással, a szerkesztőkkel vagy a moderátorokkal foglalkozó bejegyzések, amelyek nem a kifejezetten e célt szolgáló T. Szerk. Fórumban tűnnek fel.
 
Bárki valós, személyes adatának (pl. név, munkahely, lakhely, beosztás) engedély nélküli közzététele, feltéve, hogy az érintett azokat nem maga hozta nyilvánosságra.

Pornográf és a jó ízlést sértő képek, szövegek, tiltott jelképek, nemzetek nemzeti jelképeinek szidalmazása, gyalázása, kegyeletsértés, gyűlöletkeltés, valamint az ilyen témájú web-oldalakra mutató linkek.
 
 
Letiltások

A moderátoroknak a kulturált társalgást szándékosan és/vagy ismétlődően akadályozó felhasználók jogosítványait korlátozniuk kell. A tiltás lehet részleges vagy teljes körű, ideiglenes vagy végleges. Kirívóan durva esetben járhat adott nick összes, addigi hozzászólásának törlésével is.

Nickhamisítás esetén, (vagyis abban az esetben, ha valaki valamely, az adott szolgáltatónál már bejegyzett nickre hasonlító, megtévesztésre alkalmas néven jelentkezik be), továbbá ha valaki személyek, jelenkori közéleti szereplők nevét vagy egyéb, jogokkal védett neveket, elnevezéseket illetéktelenül használ, a beírások törlése mellett a moderátorok az összes jogosultságot megvonják.

Moderátor által törölt hozzászólások visszamásolása is letiltást eredményez.

Topic áthelyezések, topicÁthelyezések, topic/téma/rovat/csatorna összevonások
Áthelyezés
A moderátorok azokat a topic/téma/rovat/csatornákat, amelyeket véleményük szerint nem a topic/téma/rovat/csatorna tartalmának megfelelő fórumon nyitottak, áthelyezik oda.
Összevonás
A hasonló tartalommal vagy témára nyitott topic/téma/rovat/csatornákat a moderátorok összevonják. Az ebben érintett topic/téma/rovat/csatornákat az elsőként indítottba illesztik be.”


 
4. számú Melléklet

A MAGYAR TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE AD HOC BIZOTTSÁGÁNAK
ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
 

A Kódex rendelkezéseinek végrehajtása, az ellenőrzés, a szabályok megsértésének következményei és a szankcióik alkalmazása során a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület)  Alapszabálya 3.4.1. pontja alapján működő AD HOC SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG jár el, melynek működése az alábbiak szerint történik:
 

I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1.&. (1) A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete ad hoc bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) jár el a Tartalomszolgáltatás Kódexe (a továbbiakban: Kódex) szabályainak megsértése esetén.
A Bizottság kérelemre állást foglal a Kódex konkrét, eseti értelmezésével kapcsolatban.
 

2.&. A Bizottság eljárására a jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
 

3.&. A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete tagjaira, és azon nem tag kérelmezőkre, akik jogorvoslatért, vagy előzetes állásfoglalásért a Bizottsághoz fordulnak.
 

4.&. A Bizottság eljárása kizárólag kérelemre indul.
A Bizottság 1.&. (1) bek. szerinti jogorvoslati eljárását jogi személy, illetőleg 1.&.(2) bek. szerinti állásfoglalását nem tag kérelmező esetében díjazás fejében végzi. A díj mértéke 50.000.- Forint. Magánszemély kérelmezők esetében az eljárás díjtalan.
A Bizottság eljárását a nyilvánosság kizárásával folytatja le.
 

II. FEJEZET - AZ ELJÁRÓ BIZOTTSÁG

5.&. (1)  A Bizottságot az Egyesület Elnöke, távollétében egy elnökségi tag jelöli ki, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül.
(2)  A Bizottság három tagból áll. Tagjai:
a)  az Egyesület Elnökségének egy tagja,
b)  egy szakértő az Egyesület szakértői listájáról a panaszos (a továbbiakban „kérelmező”) által megjelölve,
c)  egy szakértő az Egyesület szakértői listájáról a bepanaszolt (a továbbiakban „kérelmezett”) által megjelölve.
Eseti állásfoglalások esetén az Elnök - az ügy körülményeit mérlegelve - dönti el az eljárók személyét.
(3) A Bizottságot úgy kell kijelölni, hogy tagjai birtokában legyenek az adott témában a megfelelő szakértelemnek.

6.&. (1)  Az eljáró Bizottságnak nem lehet tagja, aki
a) a kérelmező, vagy a kérelmezett, ezekkel munkavégzésre irányuló vagy egyéb folyamatos jogviszonyban álló, valamint a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy,
b) az a) pont alá eső személy képviselője, vagy volt képviselője, ez utóbbi, csak ha az ügyben eljárt,
c) az a) vagy b) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy kapcsolt vállalkozása, a) vagy b) pont szerinti képviselője
d) az ügyben tanúként vagy szakértőként részt vett,
e) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
(2)  Az (1) bek. alkalmazásában hozzátartozó az egyenesági rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelő szülő, az örökbefogadott és a nevelt gyerek, a házastárs, a testvér, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenesági rokona és testvére, a testvér házastársa, és a volt házastárs.
(3)  Az (1) bek. alkalmazásában kapcsolt vállalkozás: valamely fél leányvállalata, - valamely fél által tulajdonolt vállalat, amelyben az adott fél a szavazatoknak legalább a 10 (tíz) százalékát birtokolja -, vagy valamely fél közvetlen vagy közvetett tulajdonosa.
 

7.&. (1)  Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt az Egyesület Elnökének bejelenteni. A kizárási okra a kérelmező és a kérelmezett is egyaránt hivatkozhat.
(2)  Kizárási ok fennállása esetén az Egyesület Elnöke 3 napon belül köteles a kizárásról dönteni, és egyúttal szükség esetén új bizottsági tagot kijelölni.
 
 

III.  FEJEZET - AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
 

8.&. A Bizottsághoz intézett kérelem benyújtására jogosult
a) akinek jogát vagy jogos érdekét a Kódex szabályaival ellentétes magatartás sérti,
b) az Egyesület tagja,
c) a Bizottság 1.&.(2) bek. szerinti eljárásában, akinek az állásfoglalás érdekében áll.
 

9.&. Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező cég nevét és székhelyét (természetes személy esetén nevét és lakhelyét, valamint ha az ettől eltér levelezési címét),
b) a képviselő nevét és címét,
c) az érdeksérelem valószínűsítését, az érdekeltség igazolásával együtt, melyet a Bizottság érdemben felülvizsgálhat,
d) a kifogásolt magatartás leírását, és az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak leírását,
e) a jogsértés bekövetkeztét, a tudomásszerzés időpontját, és annak valószínű indokait,
f) a Bizottság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A kérelem formai megfelelősége tekintetében a Titkárság előzetes minősítést végez.
 

10.&. (1)  A kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a jogsértés bekövetkeztétől számított 15 nap.
(2)  Amennyiben a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, vagy a kérelem előterjesztésében akadályozva volt, úgy a 15 napos határidő a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét.
(3)  Nincs helye a kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 6 hónapon túl.
(4)  A kérelmet az Egyesület Titkárságára, a Bizottságnak címezve, írásbeli formában (az elektronikus úton való beterjesztés önmagában nem elegendő) kell benyújtani, egyidejűleg az eljárási díjat megfizetni. Az Egyesület a Titkárság címét, ügyfélfogadási rendjét, és az egyéb szükséges információkat mind honlapján, mind a nyilvánosság egyéb eszközeinek igénybevételével teszi közzé.
 

IV.  FEJEZET - AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
 

11.&. (1)  A Bizottság a beérkezett kérelem alapján a következő intézkedéseket teszi:
a) hatásköre hiányának megállapítása esetén a kérelmet elutasítja,
b) a hiányosan előterjesztett kérelem esetén felszólítja a kérelmezőt, hogy a hiányokat 5 napon belül pótolja, és figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újra hiányosan adja be, vagy a hiánypótlásnak nem tesz eleget, a kérelmet elutasítja,
c) a hiánytalan kérelem megküldésével felhívja kérelmezett felet, hogy 5 napon belül kérelmezővel egyezséget kössön, és azt kérelmezővel együtt jóváhagyás végett terjessze a Bizottság elé,
d) felhívja kérelmezettet, hogy ha a c) pontban meghatározott egyezség nem jön létre, 3 napon belül írásbeli észrevételeit és esetleges ellenkérelmét, annak bizonyítékaival együtt, terjessze a Bizottság elé.
(2)  A Bizottság az (1) bek. d) pontja alá tartozó esetben 15 napon belül tárgyalást tűz ki, amelyről értesíti a feleket, és egyben figyelmezteti, hogy a tárgyalás elmulasztása a határozathozatalt nem akadályozza.
 

12.&. (1)  A tárgyaláson a Bizottság meghallgatja a feleket, és megvizsgálja az előterjesztett bizonyítékokat.
(2)  Bizonyítékként bármi értékelhető, ami alkalmas arra, hogy valamely tényt a Bizottság előtt igazoljon. A Bizottság szükség szerint eszközli tanúk és külső szakértők meghallgatását.
(3)  A felek az ellenérdekű fél által előterjesztettekre a tárgyalás bármely szakaszában észrevételeket tehetnek.
(4)  A Bizottság kizárólag a felek által előterjesztett bizonyítékokat vizsgálja, hivatalból nem köteles bizonyítást lefolytatni.
(5)  A Bizottság a felek által előterjesztettek után a tárgyalást berekeszti, és érdemi határozatot hoz. Különösen indokolt esetben a tárgyalás egy ízben, legfeljebb 10 nappal elhalasztható.
 
 
13.&. (1)  A Bizottság eljárást lezáró határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja,
b) a megalapozott kérelemnek helyt ad, és a Kódex megsértett rendelkezésének megjelölésével megállapítja a normasértést,
c) szükség esetén kötelezi a kérelmezettet a normasértő magatartás megváltoztatására,
d) szükség esetén kötelezi a kérelmezettet a normasértő tevékenység abbahagyására, és az eredeti állapot helyreállítására,
e) szankcióként kötelezheti a kérelmezettet megfelelő elégtétel adására, illetőleg a kérelmező által megfizetett eljárási díjak megtérítésére,
f) a szabálysértés súlyától függően meghatározott időre megtilthatja a kérelmezett azon jogosultságának gyakorlását, hogy az Egyesülethez való tartozását közzétegye, azt referenciaként használja,
g) a szabálysértés súlyától függően meghatározott időre felfüggesztheti a kérelmezett tagsági viszonyából eredő egyéb jogait, pl. szavazati jogosultságát,
h) a szabálysértés súlyától függően a kérelmezettet, ismételt szabálysértés esetén, az Egyesület tagjai közül kizárhatja, az üggyel kapcsolatos határozatát minden esetben nyilvánosságra hozza az Egyesület honlapján, és kötelezi a kérelmezettet szabálysértés megállapítása esetén saját honlapján való nyilvánosságra hozatalra.
(2)  A Bizottság eljárást lezáró határozatában döntését írásban indokolni köteles, hivatkozva az elfogadott és a mellőzött bizonyítékokra, megjelölve az elfogadás és a mellőzés indokait.
(3)  A Bizottság határozata a kézbesítéssel tekintendő közöltnek.
 

V.  FEJEZET - JOGORVOSLAT
 

14.&. (1) A Bizottság határozata ellen eljárási szabálysértés esetén a felek fellebbezéssel élhetnek.
(2) A fellebbezést 8 napon belül az EGYESÜLET Elnökének címezve, az EGYESÜLET Titkárságán kell benyújtani. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
 

15.&. (1) A fellebbezést az Egyesület Elnöke és két jogi szakértő együttesen eljárva bírálja el, a fellebbezési határidő lejártát követő 8 napon belül.
(2) Az Elnök
a) az alaptalan fellebbezési kérelmet elutasítja,
b) az alapos fellebbezési kérelemnek helyt ad, megállapítja az eljárási hibát,
c) súlyos eljárási szabálysértés esetén a Bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja.
 

VI.  FEJEZET - AZ ELŐZETES KONTROLL
 

16.&. (1)  Az 1.&. (2) bek. szerinti állásfoglalást a Bizottság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kiadni köteles. Kivételes esetben ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható.
(2)  A Bizottság az előzetes állásfoglalásához az esetleges későbbi 1.&. (1) bek. szerinti eljárásban is kötve van.
 

VII.  FEJEZET - ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
 

17.&. (1)  Napon általában a naptári napot kell érteni. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(2)  Különösen súlyos normasértés a jogerős bizottsági határozat végrehajtásának elmulasztása, vagy amit az eljáró bizottság az eset összes körülményeinek figyelembe vételével annak ítél.