A mai gyerekek a vizualitáson keresztül, videón, képregényeken, DVD-n nézett mesefilmeken, televíziós gyermekcsatornák műsorain, számítógépes játékokon és az interneten nevelkedve érkeznek meg az iskola még ma is kérlelhetetlenül verbális világába. Ezt (a gyerekek és az iskola világa közötti) űrt tölti ki ez a taneszköz, ezért indul minden óra a nyelvtankönyvben elhelyezett beszédképpel és az azzal kapcsolatos kérdésekkel, feladatokkal, beszélgetéssel, szituációs játékokkal, kooperálásra késztető tanítói feladatokkal, szóbeli szövegalkotással. Az 55 órás tárgyhoz igazodva a munkafüzet felépítése olyan, hogy az első fél¬évben heti egy, a másodikban heti két órát dolgoz fel. Minden tanórára kínál feldolgozó feladatsorokat. A munkafüzet - a tankönyvvel megegyező módon - jelentéstani blokkal kezdődik.  Ez az első szakasz a nyelvi kommunikáció egyre tu¬da¬tosabb alkalmazását hivatott elősegíteni, immár egyre inkább néven nevezve a jelenségeket. A köszönési formáktól, a rokon és ellentétes értelmű sza¬vak¬tól az azonos alakúságig, az egyszerűbb mondatfonetikai és szupraszeg¬mentális eszközök megismeréséig és alkalmazásáig megismerkednek a gyerekek a nyelv szemantikai alapvetéseivel - az egyre tudatosabb nyelv-használat elérése érdekében. Ezután is mindig a beszédből, a szövegből indul ki a könyv órafelépítése, s halad a beszéd egyre kisebb egységei felé, tehát a gyerekek megismerkednek a mondat, a szó, a szótag, a hang, a hang-betű kapcsolat fogalmával és nyelvi-helyesírási vetületeivel, a magyar elválasztás alapvető szabályaival is (a szótagolás és a szóelemzés elve, az összetételi határok, az egybeírás-különírás stb.), valamint megtanulják a szótő és a toldalék fogalmát, a nehezebb toldalékok helyesírását, a szóvégi magánhangzók írását, valamint a nehezebb betűkapcsolatok ejtését és írását is. A könyvbe szerkesztett feladatok elegendőek ahhoz, hogy az órára tervezett új ismeretet a gyerekek felfedezhessék, a tananyagot elsajátítsák és feldolgozzák. A munkafüzet az év elején a fokozatosság és az olvasástechnikai készségek fejlesztése céljából (a KOMP oktatási program ele¬meként, az 1-2. évfolyam taneszköz-rendszerébe és annak átmenetébe integrálva) a szövegértésen alapuló, kommunikációs feladatok elvég¬zé¬sé¬hez szükséges szavakat, mondatokat még szótagolva adja meg (az elsős olvasókönyv végével és a másodikos nyelvtan- és olvasókönyv¬ elejével, valamint az egyéb, pl. rajz, ének, írás, környezetismeret ki¬adványokkal megegyező módon), majd a ta¬golást fokoza¬tosan hagyja el. A feladatok utasítása, kenyérszövege természetesen szán¬dé¬ko¬san nin¬csen sehol szótagolva. A fel-adatok mellett megjelenő pik¬to¬gramok a már feltételezett olvasástudás ellenére fontos szerepet töltenek be. A komplex meg¬ér¬tést segítik azzal, hogy az olvasott fel¬adat szövegének megértése mellett a feladat jellegére vonatkozóan tá¬jékozódást ad¬nak a gyerekek számára általános¬ságban, és vizuálisan is megerősítik az elvégzendő fel¬adat fajtáját, típusát. A Beszéd és anyanyelv 2. munkafüzet egész oldalakon vagy oldalpárokban dolgozza fel a nyelvtanórák tananyagát, a cím mindig az oldal tetején található. Ez a ritmus könnyen követhetővé teszi a könyvet mind a gyerekek, mind a pedagógus számára. Az egyes leckék továbbá könnyen áttekinthetőek a tanulók számára.
A játékos címekkel a szerkesztő az órán elsajátítandó tananyagra utal, az órából kivett tematikát is felhasználva (pl. az összetett szavak elválasztásának órája ez, utalva az egyszerű szavak szótagolási szabályát felülíró szabályra: vas-út, rend-őr, szem-üveg; a hosszú-rövid mássalhangzók írását és kommunikációs szerepét bemutató óra címe ez: Száll vagy szál? Megy vagy meggy?).