Készüljünk az érettségire magyar nyelvből

A Készüljünk az érettségire magyar nyelvből című kötet segítséget nyújt a magyar szakos kollégáknak azzal, hogy az új érettségi tematikájának, követelményeinek megfelelő 42 tételből kiválasztható az a 20–24, amely által az érettségi vizsgán a diákok a magyar nyelvről szerzett ismereteikről számot adnak.

5 Elõszó
EMBER ÉS NYELV
12 A nyelvi jel, a nyelv mint jelrendszer
14 A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése
19 Nyelv és gondolkodás; a nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása
KOMMUNIKÁCIÓ
22 A kommunikációs folyamat tényezõi és funkciói
25 Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái
27 Az egyéni és a tömegkommunikáció alapvetõ jellegzetességei.
A tömegkommunikáció mûfajainak és hatáskeltõ eszközeinek felismerése és értékelése
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
32 A magyar nyelv eredete és rokonsága, a nyelvrokonság bizonyítékai
37 Nyelvtörténeti korszakaink
39 A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek
42 A nyelvújítás fogalma, történelmi, mûvelõdéstörténeti háttere, hatása
44 A mai magyar nyelvmûvelés néhány alapkérdése
NYELV ÉS TÁRSADALOM
48 A mai magyar nyelvváltozatok
53 A határon túli magyar nyelvhasználat fõbb adatai, tendenciái
57 A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra
60 Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre
A NYELVI SZINTEK
68 A magyar beszédhangok rendszere, a hangok találkozásának törvényszerûségei
73 A magyar nyelv szófaji rendszere: alapszófajok, viszonyszók és mondatszók
75 A magyar helyesírás alapelvei
78 A magyar határozórendszer
81 A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében,
a szószerkezetek alkotásában
85 A szintagma mint nyelvi egység, a szintagmatikus szerkezet típusai
86 A mondatrészek fogalma, fajtái
88 A mondat fajtái szerkesztettség és modalitás szerint
90 A mellérendelõ összetett mondatok tartalmi-logikai viszonyai
92 Fõmondat és mellékmondat grammatikai viszonyai az alárendelõ
összetett mondatban
A SZÖVEG
96 A szöveg egységének összetevõi, a szövegkohézió fajtái, eszközei
98 A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra
100 A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek szövegértelmezõ szerepe
104 Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai
(on-line televíziózás, rádiózás, internetes sajtóportálok)
108 A továbbtanuláshoz illetve a munka világában használatos szövegtípusok
(kérvény, önéletrajz, pályázat stb.)
A RETORIKA ALAPJAI
114 A retorikának mint a szónoklás tudományának jelentõsége, alkalmazási területei
116 A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyûjtéstõl a megszólalásig
119 Az érvelés beszédhelyzete és eszközei
STÍLUS ÉS JELENTÉS
124 A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és jelentés viszonya alapján
126 A stílusárnyalatok szerepe és felismerése a szövegben
128 A társalgási stílusréteg sajátosságai
130 A tudományos és a szakmai stílusréteg jellegzetességei
132 A publicisztikai stílusréteg fõbb jellemzõi, tipikus szóhasználat,
a megjelenítés közlésértéke
137 Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége
a tömegkommunikációban
141 A közélet színterei, a hivatalos és az elõadói stílusréteg eszközei, kritériumai
144 A képszerûség stíluseszközei és hatása a szépirodalmi stílusban
148 A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése:
az egyszerûbb alakzatok fajtái és hatásuk
151 A felhasznált szakirodalom jegyzéke