A befejezetlen múlt 1. Őskor, ókori civilizációk 476-ig

Ki nem vágyott gyerekkorában arra, hogy régészként letűnt kultúrákat fedezzen fel távoli országokban, idegen kontinenseken? És van-e gondolkodó felnőtt, aki ne tette volna fel a kérdést: miért maradt fenn, ami fennmaradt, miként hagyományozódott ránk az emberi tudás, és miként hatottak egymásra úgy kultúrák, hogy máig befolyásolják életünket?
Sorozatunk címe is - "A befejezetlen múlt" - utal arra, hogy: olyan szellemű tankönyveket szeretnénk átnyújtani tanárnak és diáknak, amelyek felénk tartó nyitott folyamatnak, jelenünk előtörténetének látják a múltat. Köteteink nemcsak a NAT-ban foglalt tudásminimumot kínálják, de keresik a választ a "hogyan éltek elődeink" történelmi kérdésre is. Átfogó képet adnak a civilizációk születéséről, elterjedéséről, pusztulásáról, - de céljuk az is, hogy elgondolkodtassanak arról: honnan tudjuk, amit tudunk és mi az, amit nem tudunk. A történelmi emlékek, források értékelését, magyarázatát, értelmezését tudományos viták is kísérik: a múlt azért is befejezetlen, mert megértése sem lezárható folyamat. Köteteink elsősorban azoknak szólnak tehát, akik a történelem tanulását nem pusztán kötelező feladatnak, bebiflázni és lefelelni való "tananyagnak", hanem felfedezésnek, szellemi kihívásnak tekintik.
Ezt a célt szolgálja a kötetek felépítése is. A "leckék" fő szövegét szómagyarázatok, táblázatok, térképek, kiséletrajzok, ábrák és illusztrációk egészítik ki. A forrásrészleteket mindig dőlt betűvel, a megmagyarázandó szavakat rendszerint kövérrel szedtük, és csillaggal láttuk el. Ezenkívül csak földrajzi és személyneveket, ritkábban egy-egy fontos szót emeltünk ki. Leckén belül az eseménytörténet fő állomásait "Krónikák" foglalják össze, a "Műhely" rovat pedig tetszés szerint feldolgozható összeállításokat kínál érdekes, a törzsanyaghoz kapcsolódó témákról. A szöveget összefoglalások, kérdések, illetve vizsgakérdések, továbbá az ajánlott olvasmányok jegyzéke és névmutató egészíti ki.

ELSÕ RÉSZ - AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉNEK KEZDETEI 9
1. AZ EMBER LEGRÉGEBBI NYOMAI A FÖLDÖN 10
2. A JÉGKORI VADÁSZOK ÉLETE 18
3. A JÉGKORSZAK VÉGE 25
4. AZ ÉLELEMTERMELÉS KEZDETEI 29
5. A CIVILIZÁCIÓ HAJNALA 33
ÖSSZEGZÉS (1 5. FEJEZET) 37
MÁSODIK RÉSZ - AZ ELSÕ CIVILIZÁCIÓK (KR. E. III II. ÉVEZRED) 40
6. A SUMÉR VÁROSÁLLAMOK 40
7. MEZOPOTÁMIA ELSÕ BIRODALMAI 47
8. AZ INDUS-VÖLGY CIVILIZÁCIÓJA 51
9. AZ EGYIPTOMI ÓBIRODALOM 54
10. A TERMÉKENY FÉLHOLD KÖZEPE 64
11. AZ ÓBABILONI BIRODALOM 68
12. AZ EGYIPTOMI ÚJBIRODALOM 77
13. AZ ÉGEI CIVILIZÁCIÓK 83
14. KERESKEDELMI ÉS ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK 92
ÖSSZEGZÉS (6 14. FEJEZET) 96
HARMADIK RÉSZ - NYUGAT-ÁZSIA A VAS KORÁBAN.99
15. A HATALMI VISZONYOK ÁTRENDEZÕDÉSE A FÖLDKÖZI-TENGER TÉRSÉGÉBEN100
16. A ZSIDÓ ÁLLAMOK 105
17. AZ ASSZÍR ÚJBIRODALOM 111
18. AZ ÚJ BIRODALMI FÕVÁROS: BABILON 114
19. A PERZSA BIRODALOM 119
ÖSSZEGZÉS (15 19. FEJEZET) 124
NEGYEDIKDIK RÉSZ - A RÉGI GÖRÖG VILÁG 125
20. A GÖRÖG FÖLD ÚJ ÁLLAMAI 126
21. A MUNKA ÉS A PÉNZ VILÁGA 133
22. EGY KÜLÖNLEGES POLISZ: SPÁRTA 137
23. AZ ATHÉNI ÁLLAM 142
24. HÉTKÖZNAPOK ÉS ÜNNEPEK 148
25. A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK 154
26. ATHÉN FÉNYKORA 161
27. A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ KORA 167
28. MAKEDÓNIA ÉS A HELLENIZMUS 173
ÖSSZEGZÉS (20 28. FEJEZET) 180
ÖTÖDIK RÉSZ - A TÁVOLI KELET 181
29. INDIA ELSÕ ÁLLAMAI 182
30. A KÍNAI CIVILIZÁCIÓ 188
ÖSSZEGZÉS (29 30. FEJEZET) 193
HATODIK RÉSZ - A RÓMAI BIRODALOM 195
31. A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI MEDENCÉJÉNEK NÉPEI
32. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG 202
33. A PUN HÁBORÚK KORA 207
34. A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA 213
35. A CSÁSZÁRSÁG KIALAKULÁSA 219
36. A VILÁGHÓDÍTÓ LÉGIÓK 224
37. A CSÁSZÁRKORI RÓMA 228
38. A BIRODALOM SZELLEMI ÉLETE 234
39. A BIRODALOM IGAZGATÁSA 239
40. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA 242
41. A KERESZTÉNYSÉG ELTERJEDÉSE A BIRODALOMBAN 250
42. RÓMA HANYATLÁSA ÉS BUKÁSA 255
ÖSSZEGZÉS 261
NÉVMUTATÓ 263